008.

Egyre erőteljesebben kopognak. Miaz? Hány óra? 8 múlt!!!!!!!!
Moooo, miért nem keltettél, ahogy szoktál? Még mindig szunyál.....
Ásít, morog, nyújtózik, a kopogás meg szaporább. Félálomban kómás fejjel ajtót nyitok, Caesar számonkérően:
-Na mi lesz már? Kész vegy? Ahogy látom, nem. Nekem más dolgom is van, minthogy téged pesztráljalak! Öltözz át, 10 perc múlva az ebédlőben. Ha nem leszel ott, befejeztük.- és elviharzik...
Rémlik a tegnap és egyre jobban megsértődöm, hogy lehet valaki ilyen tapló? Ártottam én neki, nem kötelező segítenie, ő vállalta el. Idióta..
Tegnapi ruha...áá...gyors zuhany, Morissal megyek, mert még nem volt kinn reggel...mit vegyek fel? Cudar idő....magamraaggatom, ami először a kezembe akad, haj, hajaj...hagyjuk. Lerobogunk a kajáldához. Senki más nincs ott, csak Mr. "Én az isten"..
- Minek a kutya?
-Elaludtunk- vágom rá szégyenlősen
-Na jó, ez így nem fog menni, gondolom, nem is készültél!
-Nem kértem- sértődöm újfent
-Nagyon is te kérted- emlékeztet
Franc......
-Figyelj- mondja végigmérve(atyaég, mi lehet rajtam???!!!)- hoztam egy pár könyvet, ezeket vedd át holnapig, meglátjuk mire jutunk- mondja megenyhülve, aztán lelép
Szerencse, így a suli előtt még kicsit rendbeszedhetem magam...
Mindjárt 9, rohanok, nehogy felhívjam magamra a figyelmet még késéssel is, a Cullenek meglepetésemre, emlékeznek rám, és odaköszönnek, viszonzom, de nem állhatok le, mert már...
És beértem. C. sehol